ÉJJEN A VADVÍZ!

							Ez az oldal fejlesztés alatt, beta verzió. Ha valami nem muködik benne, ne csodálkozz, folyamatosan javul a helyzet. A videókhoz töltsd le a DIVX-t, ha nincs még meg.

Eszkimózás
Szlalom
Freestyle
Alpin
C
Biztonság
Szárazedzés

Eszkimó FAQ Eszkimóforduló Bevezetõ Alapok Az eszkimózás tanulása Az eszkimózás tipusai

A világ legnagyobb linkgyûjteménye WOC PLAYAK

Az átfordulások fajtái
Ívescsapásos átfordulás
Az ívescsapásos átfordulás a leggyakrabban használt forduló, mivel megbízható, könnyen tanulható, s a legtöbb helyzetben alkalmazható. A legtöbb kajakos ezt, vagy valamely variációját használja, mint általános túlélõ fordulót.
A mozgásfázis azonos a Pawlata féle fordulóval, az eltérés mindössze a kezek helyzete, mivel itt normál helyzetben fogják az evezõt. A csípõlendítésnek hatékonyabbnak kell lennie a Pawlatánál, mivel kevesebb emelõerõt biztosít a rövidebb evezõnyél. A hátsó kezet úgy kell mozgatni, hogy a körív során az evezõ akadálytalanul hatolhasson át a hajótörzs felett.
Ahogy bármely egyéb fordulót, ami nehéz körülmények közötti mentésre szolgál, ezt is mindkét oldalon kell gyakorolni. Néhány kezdõ könnyebbnek találja közvetlenül az ívescsapásos forduló tanulását, mint végigmenni a Pawlata féle mozgáson, ebben az esetben lehet ezzel is kezdeni, de figyelni kell a teljes lapátútra és a törzs elõre dõlésére..


Steyr forduló
A Steyr forduló a Pawlata fordítottja. Az evezõ a hajó tatja felõl söpör a víz alatt
A Steyr forduló a fordított ívescsapásos forduló kiindulása, ahogyan a Pawlata az ívescsapásosé.

Fordított ívescsapásos forduló (back-deck roll)

A fordított ívescsapásos fordulóra akkor van szükség, ha az evezõs a felborulás után a tatra szorul, vagy az evezõ lapátja a hajó hátsó végére kerül, ez megtörténhet egy íves csapás közbeni borulásnál is. A vízalatti elhelyezkedés a Steyrnél megismert módon történik. A fordított verzió használható még az elrontott ívescsapásos forduló végén is, ilyenkor az evezõlapát már jó pozícióban van, csak a lapát élszögén kell módosítani. A FIF jóval nehezebb az IFnál, ezért a gyakorlatban a legtöbbször a FIF mentõcsapása az IF.
A rövid lapáttámaszos fordulók (Vertical Paddle Roll és a C to C roll)
	Pár fordulót a vízszintes helyett függõleges lapátállással is végre lehet hajtani. A csípõ lendítõ mozdulata ilyenkor a hajót a test alá húzza, míg a lapát biztosítja a szükséges ellenerõt. Elsõre lehetetlennek tûnik, hogy a függõleges lapáthelyzet elég támaszt biztosítson, de az alapelv érthetõbb lesz, ha a forduló mozgássorát végignézzük. Ennek során a csípõ a forgás középpontja, a többi fordulóval ellentétben, ahol a fordulótengely hajó és a test egyesített tömegközéppontján helyezkedett el, s a mozdulat a hajó test alá húzása az evezõvel fixált pont felé.

Figyelem! A rövid lapáttámaszos fordulóban a karok nyújtott helyzetben vannak, ellentétben a legtöbb fordulóval, ahol hajlítottan, az evezõt a vállövhöz közel tartva történik a roll. Ebben a pozícióban a vállizület kevés ellenállást tud kifejteni, s ha nagy víznyomás éri a lapátot, a vállficam garantált. A nyújtott karral véghezvitt evezõmozdulatok okozzák a legtöbb vállsérülést. A kajakos normál helyzetben ül a hajóban, az evezõt vízszintesen tartja a feje felett. A jobboldali fellendüléshez a jobb kart teljesen kinyújtja míg a balt visszahúzza a vállhoz, ekkor az evezõ szinte függõleges helyzetbe kerül. Az evezõs a jobb oldalra borul, a helyzetét mindaddig megõrizve, amíg a lapát a vizet éri. Ahogy elérte, fordított csípõlendítéssel (a kajak fedélzetét a vízre fordítja) biztosítja a lapát és a test vízfelszínen tartását, amíg a hajó teljesen fejreáll. Amint stabilizálódik, a jobb kar derék irányába húz egyidõben a bal kar teljes kinyújtásával. A derék nagyon keveset mozdul, a csípõlendítés helyett a derék a lapát irányába csúsztatja a hajót. A C to C Roll a lapát kajak orrától induló söprõ mozdulatot kombinálja a derék húzó és a kar lefelé nyomó mozdulatával. Annak ellenére, hogy a lapát kezdõ mozgása az ívescsapásos fordulónak tûnik, a derék eltérõ mozgása miatt tartozik a lapáttámaszos fordulóhoz.
Storm roll (Vihar forduló? ezt nagyon nem tudom hogyan fordítsam...)
A SR egyaránt kivitelezhetõ a Pawlata vagy ívescsapásos fordulóként. A fellendülõ helyzet mindkét esetben azonos, egyedül a lapát szöge a különbség, a SRnál a lapát inkább a hajó felé áll. A fejreállás után a lapát függõleges körívben halad az orrtól a far irányába, inkább hosszú függõleges evezõ húzás, mint vízszintes ívescsapás. A SR ugyanaz a VPRnak, mit a Pawlata a PutAccrossnak. Nem célszerû sekély vizeken használni a szükséges vízmélység miatt, de egy Grönlandon készült tanulmányfilm szerint ez a tipus a helyi eszkimók kedvenc fordulója. A megfigyelõ az orr számottevõ emelkedését veheti észre a forduló kezdésekor, a lapát erõs lehúzása eredményezi.
Kézzel végrehajtott forduló

Ha egyszer a kifejlõdött a hatásos csípõlendítés, a kajakot csak a kezek segítségével is vissza lehet fordítani. A sorozatban mutatott fontos lendítõ mozdulat elég lendületet kell hogy adjon, hogy a hajó emelje ki a vízfelszínre emelkedõ törzset. A felsõ kéz a lendület növelése érdekében a túloldalra dobódik a levegõben. Ahogy az evezõvel kivitelezett fordulónál, a test elõre vagy hátra hajolhat, az elõbbi jóval nehezebben kivitelezhetõ. Ha a kajakos eléggé hátradõl és kihasználja a felhajtóerõt, nagyon elegáns fordulót tud elérni egy kézzel is. Jónéhány kajakos tudja az egykezes fordulót, a másik kezet a spricón tartva, és hallani mitoszokat kéz segítsége nélküli eszkimózásról is, nekem még nem volt szerencsém hozzá, de egy jól pörgõ kajakkal és hajlékony derékkal, intenzív csípõmunkával elméletileg elképzelhetõ.

A kézi forduló képessége nem csak mutatványszámba menõ kuriózum. A kajakpólosok gyakran vesztik el lapátjukat és állnak fejre dobás közben, s a legvadabb vizeken a kézi forduló elég esélyt ad az elveszett evezõ visszaszerzésére vagy a part elérésre. A tanulás során támasz csökkentésével érhetõ el az egyre jobb forduló, a medence szélén támaszkodva ujjakkal, vagy a vízen lebegõ lapátot használva ideiglenes támasztékként. A kézi eszkimóval lehet legjobban fejleszteni a csípõlendület technikáját, egyre kevesebb támasztékot használva, akár az egyik kezet a hajón nyugtatva a lendítés helyett, ezzel is csökkentve a lendület hatásfokát, rákényszerülve a hatásosabb mozgásra. A kézi forduló végrehajtását is mindkét irányba kell gyakorolni, a gyengébb oldal technikáját feljavítva.
Egyéb fordulótipusok
A képzett fordulómester a helyzettõl függõen technikák és és mozgások változatos sorát alkalmazza a hajó visszaállítására. A test, a lapát helyzete, a vízviszonyok ismerete mondja meg, hogy mit kell választania a sikeres fordulóhoz. Az eddig felsorolt variációk mindössze jól elkülöníthetõ tipusai az eszkimózásnak, vészhelyzetben nem lehet téma, hogy disszertációt írjon a kajakos a visszafordulás válfajairól, egy dolga van, elhelyezkedni és fordulni, mindezt gondolkodás nélkül. A testet a felszínre kell hozni a derék és combok segítségével, az evezõt segítségként használva, hogy a test ne merüljön el a csípõlendítés alatt és fordulni.
Különleges helyzetek Bizonyos helyzetekben szükséges lehet az elõzõ fejezetekben leírt szabályok módosítására. Az eszkimózás helyzetei végtelenek, de néhány elég határozottan felismerhetõ.
Forduló vízhengerben és megtörõ hullámban

A vízhengerben vagy a parton törõ hullámon szörfözés közben, a víz ereje és kavargása miatt lehetetlen a hagyományos technikákkal visszafordulni. A legcélravezetõbb megoldás a test és a lapát beállítása olyan helyzetbe, ahol a víz mozgása és iránya hozza a kajakost felszínre, a felszínre jutva az egyensúly biztosítása a feladat.
Forduló sekély vízben
A sekély vízben, különösen, ha lassan mozog, a függõleges lapát fenékre leszúrása nagyon hatásos módszer. A jó csípõlendítés és a lapát függõleges helyzete fontos. A lapát élét folyásirányba állítva lehet csökkenti a nyomást a lapáton, s néha gyorsan folyó vízen is lehetõvé teszi a fordulót. A nagyon sekély vizen elõfordulhat, hogy nem lehet elég teret találni a normális eszkimózáshoz, ekkor az egyetlen megoldás a fenékre támaszkodva fordítani vissza a hajót. Sekély és durva vizen, ahol az eszkimózás lapáttal lehetetlen, a fenékrõl indított kézi fordulót vagy az elfutó sziklákon indított fordulót érdemes megpróbálni. A sziklás vizen gyorsan kell fellendülõ helyzetbe mozdulni, megelõzve a fej és az arc kövekkel való érintkezését. A sebesség ilyenkor fontos részlet, a köveken megakadva kizuhanhat a kajakos a hajóból, vagy sérülést okozhat a sziklákkal való találkozás, ezért minél hamarabb meg kell kezdeni a fordulót.
Visszaszállás és fordulás
Nagyobb folyókon, tavakon, tengeren megeshet, hogy a forduló nem sikerül és a magányosan kajakos a hajó mellett találja magát, távol minden elérhetõ kikötési lehetõségtõl és segítségtõl. Ekkor csak magára számíthat, így megoldásként a visszaszállás és újra fordulás az egyetlen lehetõség. A hajó alá úszva, fejjel lefelé kell beülni és fordulni a lehetõ legbiztonságosabb verzióval. Ha már túl van a közvetlen veszélyen, meg lehet kezdeni a hajó víztelenítését pumpával vagy egyéb eszközökkel. A borulás után figyelni kell, hogy ne távolodjon el a kajaktól, mert erõs szélben gyorsan sodródik még a felborult hajó is, úszva esély sincs az utolérésére. Sík vizen viharban ezért célszerû karabinerrel összekötni a mentõmellényt a kajakkal, nem fog elsüllyedni, ez nem a Titanic, de megvéd az elúszott hajó ritkán emlékezetes következményeitõl.
Szórakoztató fordulók
Ezek a fordulók kevésbé a veszély elhárítására szolgálnak, viszont annál nagyobb a szórakoztató értékük és növelik a test és hajó feletti kontrollt. Clock Roll (Óra forduló?) Az evezõ mozgásáról kapta a nevét, ahogy óramutatóként halad a forduló során. A lezárás a Pawlata mozgása, de a csukló a Steyr állásába van fordítva. A felborulás során az evezõt fej felett a Steyr indulóhelyzetébe kell húzni. Átfordulás a Steyr mozgásával. Rotary Roll (Körforgó forduló?) Értelme nincs sok, de jól nézhet ki. A hajó fejjel lefelé áll, a kajakos a víz alatt marad, párhuzamosan a vízfelszínnel. A közelebbi lapát vízszintes, míg a távolabbi függõleges. A mozgás az ívescsapásos forduló mozgásához hasonló, ebben a helyzetben a hajó folyamatos körforgását eredményezi, ha elfogy a levegõ, a kajakos normálisan visszafordul. Top Hat Roll (Kalapos forduló?) Ez kellék nélkül is megcsinálható, de hagyományosan kalappal játszották. A kajakosnak tudnia kell egy kézzel fordulnia. A jobbkezes evezõs jobb kézzel leveszi a kalapot a fejérõl és balra befordul a vízbe. Ahogy a hajó fejreállt, a kalap szárazon a jobb kézben van, amit átvesz a bal kéz, miközben a jobbal befejezi a fordulót és visszateszi a fejére a száraz kalpagot. Látványos elem Cross Bow Roll (Orrkeresztezõ forduló?) A kiinduló helyzet a hagyományos ívescsapásos fordulóé. A víz alatt az evezõ keresztezi a hajó orrát és az ellenkezõ irányba söpör. Az evezõ a visszafodulás végén a hajó alatt marad, ezért el kell engedni, ahogy a forduló befejezõdik.
A fordulók varicióinak listája messze nem teljes és számtalan egyéb módon lehet még a hajót visszafordítani. Az alapok megtanulása után mindenki a saját szórakoztatására találhat új formákat. Végszóként csak annyit tudnék mondani, teljesen mindegy, hogyan hívják a visszafordulást, ha nehéz körülmények között is mûködik. A kezdõk is hamar rájönnek, milyen hatalmas a különbség a medencében tanult és a vadvizen, gyengébb oldalra szorított, fáradtan, jéghideg vízben kivitelezett forduló között. Venni kell a fáradtságot és valószerû körülmények között kell gyakorolni, amint lehetséges, csak ez eredményezi a következetesen és egyformán jó eszkimózást.