|
Egyszer csak megláttam
a neten és tudtam, hogy szükségem lesz erre a
játékra. Sajnálattal magyarhonban csak márciusban
jelenik, meg ha egyáltalán megjelenik (Francia országban
2005 szeptemberében jelent meg !!!) ezért megkértem
a Timit ha már úgy is jön haza akkor vegyen nekem
egyet a labancoknál. Megtette, és íme elétek
tárhatom mindazt, mit tapasztaltam.
Az üdvözlő
képernyő nem kápráztat el minket semmiféle
grafikai tobzódással olyannyira, hogy a választható
nyelveken kívül, csupán egy gyengécske
vadvizes lógó lebeg előttünk, ami nem vall
határtalan fantáziára. Az angol nyelv kiválasztása
után, egy az elején gyenge de egyre gyorsuló
és izmosodó filmecske pereg a szemünk előtt.
Láthatjuk a fejlesztő cégek lógóit,
és aztán rátérünk a kemény
vadvízre ahol összevágott verkfilmet láthatunk
a játék és a valóság képeiből.
A stúdióban ahol az egész kis játékunkat
modellezték még David Arnaud (team salomon)is feltűnik
miként egy lecsupaszított fekvenyomó padon
a 300 dolláros ergo riot lapáttal hasítja a
stúdió levegőjét és kábelek
ezrei lógnak róla hogy digtális formába
öntsék a mi Davidunk vizi mozgásvilágát.
Ezt néhányszor megismétli a program de ha sokáig
nem nyúlunk a konzolhoz akkor magától elindul
egy demó játék ahol valami vérprofi
kukac nyomul, egyenlőre csak kajakkal.
Megunva a gép
magányos örömködését bármely
gomb megnyomásával juthatunk a főmenübe
ahol már sokkal ízletesebb falatok várnak ránk,
innen lehet eszközölni a beállításokat
a zenei aláfestés és egyéb effektek
hangerejét. Módosítani a joy vibrációját
valamint megtekinteni a programozó gárda névsorát.
Mint oly sok játékban általában.
A főmenüben
van egy "videos" menüpont is ahol három kisfilm
kerül bemutatásra mint a nyolcvanas évek derekán
a delta c. műsor végén Kudlik Julival.
Az első film hangzatos
neve "Adrenalin Hunters" ellenére is csak egy jókora
hullámos folyón való leveretés egy hatos
raftbana droidok átlag cuccban de rajtszámmal a hátukon
csapatnak a 3-asnak is csak a hullámzás miatt mondható
folyószakaszon Változatos kameraállások
és a végén túráztatós
lapátösszecsapás tesz koronát a nagy lecsúszásra.
A második kisfilm
már jóval izaglamsabb és David Arnaud ajánlásával
kerül elibénk. A címe "Altissimo" a
csapatbemutatás és a megszokott kajakfilmes klisék
után progressziv technofunk zene alatt csobbannak a kajakosok
mindenfelé. A filmben van egy komoly úszás
is amit senkinek nem kívánok. A filmes effektek közé
tartozik hogy néhány csobbanásnál, wc
lehúzás hangja hallik jelezvén hogy ez a fickó
nagy szarban van. Közben folyamatos észosztás
franciául, Davidtől, angol felirattal. Az olasz alpokban
eveznek mindenféle lépcsős vizeket. Cfs , Big
Gun és Sniper a favorizált hajótípusok.
A harmadik és
egyben utolsó alkotás igazi rodeós movie, a
címe "fluid disruption". Na itt aztán nem
teketóriáznak, reptér, vadi új hajók
nejlonból, és egy bazi nagy hydrojet, ez a nyitókép.
Hova máshova ha nem a folyó legnagyobb állóhullámjába.
Veretés ezerrel, pörgés forgás a mindenféle
tengelyek körül és még egy kis fejkamera
is befigyel. A film, egy újabb ékes bizonyítéka
hogy mekkora balfék voltam mikor az olasznál hagytam
a karcmentes Riot turbót 400€ ért…A hullámban
veretés után egy kis gyorsított autókázás
és megint hullámban veretés (egy másikban)
és egy locallal való helyzetlatolgatás a túlélésről.
Itt megtörik a riot uralom és előkerülnek
a transformerek meg a kingpinek is. Majd a fiúk, mint akik
jól végezték dolgukat bepakolnak és
elautóznak a naplementében. Rövid életkép
arról, ahogy csinálnunk kellene.
Rátérve
végre a játékra:
Meglévő
vagy képzelt tudásunkat edzések alkalmával
csiszolgathatjuk.
A főmenüből
egy szinttel feljebb lépve kiválaszthatjuk, hogy kajakban
gyengébbek kedvéért "solo"-ban akarunk
e gyakorolni avagy raftban(!) itt lehtőség nyílik
1.2.3.4 játékos üzemmódra is. A gyakorlópálya
egy gyengén hullámzó tavacska, amelyen bolyákat
kell megérinteni ez itt még nem is olyan nehéz,
de mikor éles helyzetben kell csapatni akkor néha
igen csak megtréfál a sodrás. Sokat gondolkodtam
mielőtt még nem volt a játék a birtokomban,
hogy miképp is kell majd irányítani kis evezősünket
a morajló habok közt felidéztem magamban a commodore
64 en játszható sportversenyek joystick gyilkos pillanatait,
és előre láttam miképp hullik porba az
elektronikája a PS2 kezelőszervének. De köszönhetően
a talányos japcsi mérnököknek és
a távolkeleti dzsunka összeszerelő műhelyek
körültekintő és gondos munkájának,
a kis szerkezet jól bírja a gyűrődést.
Mindannak ellenére, hogy kajakozás közben a kezelőszerv
két kis gombájával ide-oda körözve
lehet kieszközölni az evezőcsapásokat. Természetesen
hátrafelé is lehet a kajakossal / rafttal nyomulni
ekkor a gombákat ellentétes irányba kell forgatni.
Ha a kezelőszervekkel a klasszikus jobb előre, bal hátra
technikát szeretnénk alkalmazni először
evezősünk egy kissé kapkodva összekavarodik
de aztán rálelve a helyes útra megkezdi saját
maga körbeforgatását. Visszafelé ugyan
az a recept.
Raftban a helyzet hasonló
de itt már lehet választani hogy melyik pozícióban
üljünk és hogy hányan játszunk. Lelki
szemeim előtt lebeg a buli a Kökénynél,
amint négy joy vezetékébe gubancolódva
négy önfejű kajakos próbál irányítani
egy raftot, mint ahogy ez a raftversenyek hazai résztvevőitől
láthattuk is már jó néhányszor.

Miután túl vagyunk a bemelegítő edzéseken,
mehetünk éles bevetésre. Újabb választás
elé kerülünk, és döntenünk kell,
hogy az idővel akarunk versenyezni "time attack"
vagy esetleg már komoly sodrásban szeretnénk
bolyákra vadászni.

Az éles játékban
már komolyabbra fordul a szó és akár
vízhőmérséklet szerint is válszthatunk
folyót. Az első lépcsőben, Franciaországban
és az USA-ban evezhetünk.

Az esés, százalékos
meghatározása, a pálya hossza és a vízhőmérséklet
csupán úri szeszélynek tudható be a
játékban, hisz ezen tényezők nem befolyásolják
az evezősök kondícióját. Pl: Kanadában,
amikor szakad a hó akkor is rövid lycrában és
bomergear shortban eveznek, és nem lassulnak be. Nem úgy
mint pl az autóversenyekben ahol, mikor porrá zúzod
a kocsidat már csak vánszorog a célig a verda.
A pályák
nagyon szépen vannak elkészítve, grafikai igényességük
a jövőbe mutató. A víz úgy csobban
a kamerára, hogy öröm nézni és a
mozgások is egész emberiek. Kivétel ezalól
a kézfej irracionális szögben való meghajlása
és az evezőnyelet Uri Gelleresen tartott tenyerek (lásd:mágnestenyér.jpg)

Állítható
természetesen a nehézségi fok is, ugyan csak
kétféle mód van WW.IV és WW.VI. a szembetűnő
különbség csupán a sodrás erőssége,
de az nagyon.
Indulás előtt
persze még be kell öltözni és ki kell választani
a megfelelő szerelést is. Mindezt csak azután
hogy megválasztottuk az személyt akivel evezni akarunk.
Matt, Jay, David, ők
a fiúk és Julia, Mailis, Amelie a lányok jeles
képviselői.
Júlia a legcsöcsösebb
én őt favorizálom! A felszerelések egységesek
de személyen belül változtathatók,mindenki
rövid cuccokban evez, a sisak: sweet Holy Diver. A lapátok
pedig a riotra hajaznak. Itt kell megjegyeznem, hogy csak a LÁNYOK
eveznek ergo nyelű lapáttal a fiúk nem(!).

OK, megvan a stafírung, akkor jöhet a hardver, vagyis
a hajó, egy fajta kajak van csak a játékban,
legjobban a S6-ra hasonlít, de azt hiszem, hogy több
típus felvonultatása már meghaladta volna a
készítők idejét, pénzét
és mindenét nem is beszélve arról, hogy
akkor minden hajó karakterisztikáját és
viselkedését a vizen modelezzni kellett volna.ez pedig
embertelen feladat de nem is erre van kihegyezve a game.

A játékban
a jobb és a legjobb időeredmény illetve a bóják
megérintése a cél, persze az is adott idő
alatt. Ha bekerülünk az top3 ba akkor mehetünk tovább
a következő folyóra. A francia folyó nagy
esésű, gyors folyó, limány felejtős,
rodeó hanyagolva. néhány wavemove azonban kivitelezhető
és roppant élvezetes ha az ember visszanézi
külső kameraállásból. Csináltam
én már kőről kőre pattogást,
parton evezést, és helixet is, érdemes szórakozni
mert jó kis mókák kerekedhetnek ki belőle.
A legjobb ha tiszta erőből felevezel egy kőre és
akkor repül a kajakos ki tudja hol áll meg. A nézet
is állítható egészen az előbb említett
külső kamera állástól a kajakban
ülök dimenzó, három lépcsős
fokozatáig.
Ha minden jól
megy mehetünk a következő folyóra amely a
New Zelandon csordogál. Na itt már van víznyomás
is rendesen, és kell kaparni hogy arra menjen a hajó
amerre kell. Nagy esések és víz alatt megbújó
tréfás kövek…a háttérben
trópusi madarak csicsergése és vízcsobogás.
A joyon kezdenek megjelenni a kisebb myűanyag darabok és
forgácsok,de még bírja a játékot.
Ezután az államokban
kapunk ki egy folyót amely egy nagyon szlalomos és
gyors folyó de ez nem olyan vészes mint amilyennek
hangzik. Itt a zenei aláfestést, csörgőkígyók
zizegése és prérikutyák üvöltése
adja rokzenébe ágyazva. Igen kaotikus és szerintem
a legszarabb pálya az összes közül. Egyre
több forgács van a lábunknál.
Ezek után kanada
jön ahol szakad a hó de ez nem zavar senkit: rövid
lycra és egy bricsesz naci, mehetünk is a vízre.
Nagy ország nagy víz a jelszó! Duna szélesség
giga hullámok. Itt kiderül, hogy egy evezőcsapás
egy oldalon nem elég és a "kétcsapásoldalanként"
varázsige mindig stabilizál.
De azért jó
móka. Jó móka az egész játék.
Itt ki is merül a folyók tárháza és
ez némi magyarázatot ad hogy miképp sikerült
elkészíteni ezt a kis játékot ilyen
rövid idő alatt.

Van még néhány
említésre méltó dolog:
Ha akarunk a nagyobb
ugrásoknál képesek vagyunk boofolni. Ez annyit
tesz, hogy a csávóka fogja a lapátot és
maga mellé teszi a zuhanás közben. Van lehetőség
arra is hogy ugrások közben kapálozzunk az egyensúly
megtartása miatt. Ha ezt nem csináljuk előfordulhat
hogy beborulunk de ez sem gond mert ugyan igen merev derékkal
de tudunk eszkimózni (mindig elsőre sikerül). Előfordul,
hogy már majdnem borulunk de az utolsó pillanatban
letámaszt a kajakos és megmenekül a rázós
helyzetből.
Kiváncsi voltam
arra, hogy mennyi ideig képes a kajakos a víz alatt
hemperegni de azt kellet tapasztalnom hogy akár egy három
fogásos vasárnapi ebéd idejét is képes
egy szusszal abszolválni. Sajnálattal a pályát
nem lehet fejjel lefelé úszva teljesíteni mert
a hajó nem halad ebben az állapotban, és a
valósággal ellentétben még sodrás
sincs.
Nagyban összefoglalva
az egész egy klassz kis időtöltés, de messze
nem olyan mókás mint mikor az ember egy mesterlövészpuskával
lencsevégre kaphat arra érdemes célpontokat
és fröcsög az agyvelő mindenfelé.
Már várom a pillanatot mikor egy filmnézős
bulin benyomjuk a gépbe és mehet a küzdelem.
Ui: a mellékletben
megtekinthettek néhány képet a játékból
mint a kajakos mit a raftos nézetből.
Üdv mindenkinek:
Bott Máté.
|