Hello!
Ime egy kis szösszenet a hétvégi kalandos Osttiroli banzájról.
Előzmény:
Christ (Christoph Scheuermann) az albán út kapcsán ismertem meg. Igazi Balkán-fan, jelentkezett az Albániai tripre, de nem jött el, a ragya verje ki érte...megélhetési túravezető volt a Passeren éppen.
Azért a jó kontakt megmaradt. Chris egy fiatal, agilis, rendkivűl erős kajakos, első benyomása mindenkinek az lenne, hogy ez egy nagy Germán melák. Erősen rövidlátó, még a John Lenon szemüveg mögül is hunyorogva keresi a céltárgyat. Érzelmei harsányak, és alaposak, érkezés-búcsúzásnál komoly lapockalapogatásra lehet számitani, erős német akcentusú bariton kiséretében.
Tavaly szervezte az Ötztal Demonstrationt (asszem a mi kis Szamónk részt is vett rajta) mostani meghivójában az állt, ez a következő szint....Ezt annyira nem vettem...mi lehet magasabb szinten az Öetz-völgyénél, de nosza. Éppen ráértünk, a csapat, szépszámban, összeszokott brigád, belőlük került ki az Albán, Korzikai, Görög, Olasz út, összszokott team, jól ismerve, elviselve egymás-főleg az én-rigolyáit.
ja...Vefechtertage-állt a meghívás fejlécén. Itt rövid pauzát kell tartanom, hiszen mérhetetlen ostobaságomban olyan rendezvényre indultam, kelettirolba, amiről azt sem tudom mit takar. Remélem kisegitetek, mert semmiféle szótárból nem tudtam előcsalogatni a Verfechter szócskát, mint Alladin a szellemet- (Timi-plíz) Azért annyira biztam a szervezőkben, hogy nem egy homofób partyra érkezünk...hö...Talán "Védelmező" vagy valami ijesmi lehet....
No, Miskolciából hárman keltünk útnak, Szattiro, Csikij, meg jómagam. Csikij kissé betargyisodott útközben (ennek később jelentősége lesz) ebből adódóan harsánnyá vált, de Szattirot nem zavarta a vezetésben, így nyugisan szundiztam ki a reggeli fáradalmakat Pestig.
Bonnika, az Ő arája Ivett, és Kicsi Médium Halottlátó Attila alkotta a csapat másik felét. Ezek a Transporterek 4 főnek nagyon, ötnek még elviselhetően kényelmesek. 6-an, Lienzig, na az mán elég brutál, mit ne mondjak....
Rábafüzes felé, a "tüzes trónon" a 8-as főközlekedési úton zúztunk (A Soca vidékét látogatóknak ismerős) az Oldtimer parkolóban, 40 km-el Graz után egyszerüen muszály volt megállni, cvéget vetni a szűk hejen ficergésnek, izgés mozgásnak.
3-an a kocsiban, Bonnika, meg én a kúttól cca 30 méterre, egy zöld kis kökertben, matracon hédereltünk le. Szinte azon nyomban elaludtam. A hatodik, az eleddig szundizó Csikij, újra aktívvá vállva, némi ütemkieséssel követve az eseményeket, úgy gondolta , azt a félórát sétálgatással a harsogva vitázo románok, és bulgárok között tölti, békés kiváncsisággal.
Én kétszer ébredtem fel, a cca 3 óra alatt, hogy Csikijkém próbál indulásra ösztökélni....Jani, ébreggyél mán, menni kéne, már világos van... de végighalgattam, és aludtam is tovább, a jövö-menő kamionok között.
Később- a reggeli hangulatot érzékelve kiderült, a buszban alvókkal is próbálkozott. Anyázott mindenki rá bőszen.
Még ott sem vagyunk, de már irtam egy jó oldalt...bakker.
So...

Campp Osttirol közvetlenül az Isel partján, Aimet-ben van. Könnyü megtalálni, a főúton csak a "rafting" tábla irányaba kell lefordulni. Aprócska kemp, fenyves mellett áll, egy töltés választja csak el a Dolomitrodeo hullámátol, az Isel-től. Gyönyörű.
Általában rafting csoportokat inditanak innen, de jelen pillanatban csurig van német kajakosokkal.
Rövid ismerkedés után a team egy része szundizni indul, én meg-ha lefexem, éjjel nem tudok aludni, le a Dolomitwawe-be.
Széles kőrakásból áll a hullám. Mindkét oldalon van jól beállható, nem hardcore hullám. ccca 50 méter széles. Egyszerű, a bal oldalon fogós, erősen jobbos . Nagyon funny, kezdőknek is.
Alatta sikvíz.

A délutáni trip, Kalserbach.
A leírások szerint ww5-6 (néhol 4) Ez a Grosglockner folyója, azaz a legnagyobb oszták hegy gleccseréből őmlik-éppen szépen süt a nap-extrém "gefalle" azaz, meredek mint állat, átlagban 50 ezrelék!!!! de néhol 80-90!!!!
Képzeljétek el! Az Alp' de Huez emelkedő, ahol a Tour deFrance-on Lance Armstrong sokszor alázta a mezőnyt nagyjából ennyire meredek. Folyamatos, non stop rapid, a beszállótól, a kiszállóig.
Megsúgom, ez nem árulja el, amit láttunk.
Asszem, sosem láttam ijen brutál folyót. Megállás nincs, sehol egy nyomorult limány. Irtózatos esés. A mieink közül hárman, Béluska, Médium, és Bonni vállalja be. Mellé, talán 10 német.
A beszálló, az erős hegymenet után, egy gyönyörű fennsikon van. Innen már elénk tűnik a Grosglockner havas gleccsere.
Előkerülnek-a modern creekhajók mellett-a protectorok, könyökvédők. Némi feszültség vibrál a levegőben. Nem annyira vidámak. NEhéz menet lesz.

Az első pár száz méter gyors creek, de semmi komoly, nem sokkal alább....kezdődik a tánc...

Keskeny meder. A gleccserből, a meleg által kicsalt víz sok, de csupán vékony hártyaként vonja be a köves medret. A hajót irányitani nagyon nehéz. Minden letörésnél dobálja ide-oda a kajakokat. A víz "gleccserszinű" nem átlátszó, ez erősen megneheziti az evezős dolgát. Igazából egy rapid-elejtől végéig. Chris rövid eligazitást tart, beosztják a csoportokat. Evezőstudás- mentalitás a látottak alapján Chris-ék hármasa a legjobb. Powerful , technikás evezősök, ilyen vizekhez szokva. De a mieink sem vallanak szégyent.

Médiumocska ugyan leusztatja a Nomad-ját a katarakton, de a hajó nemhiába volt a Matze Bruntsmann-é, magátol kiáll az átemelendő rész alatti limányba, és megvárja gazdáját.

Bonnika kiszáll a cél előtt két kilóméterrel. A folyó nagyon fárasztó, és egész éjjeli utazás nem segit a jó evezében.
Megjegyzem, a mellettem elevezőnémet skacok, úgy fújtattak, mint a bika. Az, aki ezt a folyót bevállalja, kiváló fizikai, és pszichikai kondicióban KELL hogy legyen.

Este szabadtéri tűz, és videóvetités a program. Csönd van, mindenki hamar nyugovóra tér.
Vihar előtti csend......

Szombat reggel.....
Az ég valószerütlenül kék. Lesétálok a partra. A vasszer kisebb, mint tennap, a hullám már nem jó semmire, kiláccik a szikla mindenütt. A híd mellett az Isel Hidrological project igyekszik népszerűsiteni magát, nagy tacepaó diszeleg, rajta a terv, és elrettentésként egy böszme áradós kép, valamikor az eightínből....
Nem ósztriában lennénk, ha a Soulboater , és a Save Koppentraun matrica nem lenne ráragasztva (tudjátok, a piros kéz, a tilos jel a kék hulllámlogón) Alant, a kihalt jobbágon éktelenkedik is egy megfáradt exkavátor, jelezve azért, hogy a dolog elinditva....de inkább Tarkovszkij "Stalker"-ének a díszlete jut eszembe róla, kora reggeli morfondirozásom közepette, mint a gátak között soha nem áradó Izel.
A mai project, a combosoknak Isel-Virgen Schlucht. Laza 5-6, a heji kiadvány szerint. A "gyikoknak" azaz nekünk, Hubentől a kempingig, 3-4.
Reggelre, Chris kitörölte a csipát a szeméből, és osztja is a feladatokat keményen. Rövid meetingen veszek részt vele, amiben is közli, hogy a mai, Virgeni etapp zorkóbb lesz a Kalserbachnál (more difficult) he , bakker, annál zorkóbb??? Mi a szentszar lehet abban a kanyonban? És beszéljem meg a csapatommal, mennyire vállalják be, mellé, van néhány sváb, akit a gondjaimra bízna, le Lienzig (ww2-3) ha a délelőtt lecsurognánk velük, hálás lenne....
Hö,...mondom...kapdbe bazzeg....de ez csak addig tart, amig be nem mutatják a "hátizsákokat" két kis csini fiatal hölgyet, A csajok nem túl magabiztosak-mondják is, készüljek a mentésre- de talán nem is vágyok másra....ropivizen evezni csini idegen csajokkal, meg a barátaimmal....ez a csoport, Csikij, Kristóf, BMV-s jánoska, meg jómagam, + germánok.

A "hardcore-" Médiumocska, a halottlátó, meg Béluska, + germán hordák szépszámmal.... Ott Bonnika, nálunk Szattiro vállalja a Shuttle bunny szerepkört.
Az Izel alsó széles, és sekély. Alkalmasint-jó bőven, nagy böszme gátak, kőrakások törik meg az egyhangúságot. 1-2 métert esik a víz. Ha ráközelitesz, mindegyiknél láthatóvá válik az "elfolyó víz" ijenkor kaparás van arra-ha éppen ama ódalt nyilik kijárat.

Picit izgalmas, de cseppet sem nehéz. Néhol kellemes szörfhullámok, Kristóf csinál is egy hejen egy szép 360-at....
Lienz előtt szállunk ki. Chris szólt, hogy ne menjünk be a városba, mert éppen a Red Bull-Dolomitenman küzdelmei folynak. Azaz a Lienzi híd alatti 4-es zúgó kimarad.
Visszamegyünk a kempbe, és eltakaritjuk a tennapi gulyásszup-nutriaslambuc-maradványait.
Két germánt ráveszünk a folytatásra, de a csinos Suzannának Chris megtiltotta hogy a fenti szakaszon evezzen, pedig nem ügyetlen a kisgádzsi, de ez van....
A Kalserbach torkolatátol Aimet -ig, ww2-3+ Eleinte nagy , rendszertelen hullámok, sűrűn, nagy víznyomás. Régen eveztem már ijen folyón, nagyon élvezetes volt, de semmi különös.

A St. Johann -i hidtól azonban teljesen más a történet. Rengeteg, a folyó feléig benyúló sarkantyút építettek a fékezhetetlen energia fékezésére. Itt lehet kövek között ugratni, ki-beállni alájuk, sok hejen remek spotok alakulnak ki alattuk. Mindenki cikázik fel alá, eszméletlen jó a feeling. Oldalt kerékpárút szegélyezi a folyót, elől a Lienzi dolomitok csipkés szélei magasodnak, ha megfordulsz, a Defereggen Alpok, és a Schobergruppe magasodik föléd, mint valami délibáb, szinte tükörképként. Csodaszép.
Mire leérünk, hullafáradt vagyok, de nagyon jót eveztünk.
A képen láthatjátok, amint elégedett vidám manóként pózolok a hejes kis germán gádzsik között-....he..ez ám a karrier! Szerettem őket!

A Virgen Schluchtot evező csapatról csokorba szedem az infókat.
Nem voltam ott!!!! Médiumocska szűkszavú, Béluska, meg-talán a fájdalomcsillapitó inject hatására, hiperaktív-leül, eszik két falatot, elrohan, visszaül, lelkes, de eszébe jut valami, közben "köp" pár szót, versenylázban ég, ejno...bolond, mint mindig.

Szokássá vállt már magyar körökben nyilatkozni....nem volt ott semmi Bonnika szerint:uszikáztak ott bőven.

Médium: Volt pár uszi, amit én láttam, egy hejen akkora henger volt, hogy a csávó támasztott egy ideig, aztán "kiszállt" a habba, és a másik csávó keményen izomból húzta ki a hengerből. Én is hanyatt vágtam magam itt, de szerencsémre pont a limányba érkeztem eszkimóval, a svábok ünnepelték is a mutatványt..

Béluska története-amennyire össze tudom szedni....
ugye vannak tények...Szattiró kölcsönadott lapátja ...is lost....Egy szép kék Liquid Jefe csúnyán megtört, és a mi drága Bélusánk is a Metrei (hubeni?) ügyeleten végezte, 4 öltéssel....szemöldöktájt.
Meglepne, ha elrettentené bármi is. Miuán a lapátja elúszott, a szerencsétlen Germántól, aki beszorult két szikla közé, és ömlött át a feje fölött a víz, amig ki nem szedték, és el is döntötte, soha, sehová tovább...Béluskánk élelmesen betámadta...a lapátot nem adnád kölcsön? he...a pali, nem tudta mire vállalkozik, mikor nagylelküen igent (yeah) mondott.....nem volt elég baja a nyomorultnak?

Többet nem tudok. Béluska elég cudarul nézett ki, de cseppet sem tört meg lelkileg. (másnapra dúrván mokis volt a csávó....) A képeken-bonnifáctól- A két tökös! Nem látszik az arcukon a .....nincs ott semmi...

Délutánra versenyt hirdettek a szervezők.
Addigra visszaérkezett mindenki, mi átsétálva a töltésen, egyesek "kivarrva" a kórházból, ki innen, ki onnan. Neki is álltunk töltöttkáposztát főzni (közben Suzanna-tól megtudtam, ő már evett budapesten halislit.....nem értettem mit akar mondani, pedig jól ismerem a magyar konyhát, elhihetitek...de mondta ángliusul...fish soup..hehe)
Közben elindult a verseny. A mieink közül Kristóf, Médium, a halottlátó, Bonika, és Béluska indult. 4 csapat volt, 5 fős létszámokkal.
a feladatok:
1. Dobozsákdobás 5 percig, célba.
2. 10 kajakot felkötni egy rozzant Toyota kombira, úgy , hogy a zsűri, a feladat elvégzése után felgyorsitotta, majd satufékezte a roncsot.
3.Egy Passatot kellett csigasorral felhúzni egy lejtőn. természetesen az "erőkart" meg kellet konstruálni.
4.Felfújni egy légzsákot, 10x körbefordulni, és végigrohanni egy döglött bogarakként, felfordult kajakokból álló páján.
A kemping kicsi, így a feladatok közvetlen egymás mellet zajlanak (ez a későbbiekben jelentőséggel bír majd.)
Szóval...vannak pillanatok, amikor "csak úgy" felröhögök, még most is....
Bonnikáék kötik a kocsit. Mellettük zajlik a Kristóf csapatának dobozsákos feladata. Nézzétek a bizarr kinézetű Germánt, a pirszinges, ratyiszakállas csávót a jobb szélen Komisszár mellett....

A pólóján lévő halálfej azt jelenti, ha Ő ment majd Téged, sometimes-somwhere-csak a pólólogóra számithacc....
A csávó, elsőre úgy fülön dobta a cca 10 méterrel arrább hajókötözésbe merülő Bonikát, hogy kishazánk legnépszerübb kajakosa azt se tudta fiú vagy lány (misem)
Második dobása, miután Bartha Laci felvilágositott hogy a Verfechter a védelmezésről is szól, de lehet csak azért mert Bonnink fedezékbe (a toyota másik oldalára ) húzódott, elegánsan feldobta a közeli fára, a rigók nagy örömére....

Komolyan...picsa béna volt a csávó.
Azér a verseny csúcspontja, az Bonifác kajakfutása volt, de komolyan.
Asszem, ezt beküldöm a kandikamerába. Akkora dúrva szerencsém volt, hogy mind az 5 taknyolását felvettem, vidióra. Ha meg akarod nézni, bökj a képre.

Ezt leírni rejtőjenő sem tudná. Boni futott, és a beérkezés előtt dúrva nagyot taknyolt 4x-az ötödik alkalommal-a befutónál is csak az mentette meg, hogy béluska ot állt, és a karjaiba zuhant,. Bonika szerint nem esett nagyokat. Különösen kiemelte, hogy ...q....va szar a creekhajókon futni, mer nagyon billegnek.
Szóval az első képen a halálfejes ember, a másik szélen Kristóf.
a másodikon Médiumocska dob. Tudom, nem ide tartozik, de ez talán a legjobb képem, amit csináltam.Imádom.

A "verseny" után némi pauza következik. A töltöttkáposztázás, némi borozgatással egybekötve, eleinte szolidan., aztán vidámabban. A magyar tábor itt is a legvidámabb barakk, egyre gyűlnek körénk a svábok, Béluska bőszen kinálgatja őket a Szatir pálinkájával, eteti velük a maradék TK-t, és tolja beléjük egyéb javainkat-mivel neki már semmije sem maradt...hehe A cérna akkor látszik elszakadni, amikoris chris elibém hozza "Albán látott Hugót, az Óriást.
Hugo egy gigamagas csávó, az az igazi szolid srác-mint nálunk a Pusztitó. Szalonspiccesen általában agressziv vagyok, a nagydarabokkal előtérben, ezért rövid kedélyes eszmecsere, és az első eltérő vélemény után jön a "Fight" azaz küzdelem puszta kézzel, no limits....
Gondoltam, kezdem azzal, hogy rárúgok egy borzalmasat, de annyira jól sikerült, hogy a légtérbe emelkedve hejezkedtem vizszintes állapotba, akár valami dizőz a Hattyúk Tavából, fittyet hányva a gravitációra, aztán landoltam a puha talajon....
Hugo barátságosan felsegitett, és erre újra meg kellett ízlelni Szatir pálinkáját....

Egyre többen gyültek körénk, eleinte szerényen szemlélve az eseményeket, aztán -a magyar tábor harsány, az egykori parádés zenei monolith, német Trio összes slágerét kántálva bíztatva a germán csipásokat a vedelésre...Da da da!!!! közben "ungarische vrcsaft" verve a tölgyasztalt, tenyérrel, fazékkal, fedőt csapkodva.....Egyszóval elszabadulta a pokol.
Mire bealkonyodott, és eljött a prizegívingceremóni ideje, már a mi asztalunktól vonult be mindenki a tipibe. Germánjaink nem nagyon jeleskedtek eddig sem tűzrakás terén, általában úgy sikerült nekik, mint Mikó Pistáéknak, az egészséges erotika című felűlmúlhatatlan Timár Péter szösszenetben.
Vagyis, nem volt elég a tipibe zsúfolt cca 100 ember, középen akkora tűz lobogott, hogy simán epilálhatta bárki a lábán a szőrt, egy egyszerű belépéssel a sátorba. A fapadló is kezdett lángot fogni, ha nem lett volna mindenki tökrészeg, valószinüleg hanyatt homlok menekültünk volna a hejszinről.

Innen annyira sok mindenre nem emlékszem már. Béluska szerint úgy nyargalásztam körbe körbe a sátorban, hogy az emberek repkedtek előlem, mint a tekebábúk a golyó elől. Azt tudom-elmondásból- hogy Béluska lett az idei Verfechter men.
Másnap még lapátolunk egy cseppet. A nevezetes "magyar kereskedelmi beszálló" alatti, hivatalos Rafteinsteig , Huben után közvetlen, parkoló a folyó mellett. Innen cca 3 km ww4, Bonika szerint mint egy nagy Bela. Randszertelen nagy hullámok.
Mire visszaérünk, a tábor kihalt. Senki sincs. Dolgunk végeztével tiplizhetünk haza, jó hosszú az út, de megérte.

Historikus adatok:
Kalserbach.
Huben előtt kell jobbra felkanyarodni a Grosglockner felé. Az alsó szakasz, a Durchbruch schlucht egy kanyon. Felette, Unterlesach felé, a szerpentin tetején, egy híd után van a beszálló, egy fensikon. 4km ww5 Kiszálló, a kanyon előtti híd alatt.
Defereggenbach:

Huben előtt, de fel a másik oldalra (Defereggental) St veit től Dölach-ig ww5-6 (x)
Isel: Virgen Schlucht Virgen alatti hídtól-Matrei-ig ww 5-6 4km Huben-Kalserbach torkolat 3 km ww3-4 Kalserbach-Ainet 2-3+ 9 km Ainet-Lienz 8 km 2+ (a kiszállónál, a torkolat előtti híd alatt Lienzben 4) a képeken én meg az óriás a tipi Isel, Hubennél