Az elhatározás miszerint megexpedicionáljuk a magyarok által már megevezett román Cserna (Cerna) folyót az evezés elõtt már három héttel megszületett a túragazda Nagy Endre (Andrew) fejében. A csütörtöki uszi utáni teázgatás alatt felvetett ötletet sokan pozitivan üdvözöltük és mindenkiben fellángolt a lázas kutakodás minnél több infóért a folyóról és környékrõl…
Internet,haverok minden mozdítható dolog jól jött…jött is, nem kellett sokat keresgélni a neten a www.raft.cz adatai alapján sikerült informálódni a folyót illetõen (a raft.cz adatai a két felsõ és alsó víztározó építése elõttrõl származnak, ezért azok ma már használhatatlanok - szerk) és a román vizek általam ismert két nagy magyar felfedezõje is igen sok információval látott el engem. Ezúttal is szeretnék köszönetet mondani Major Jánosnak és Páhi Janinak az értékes adatokért tapasztalatokért…Nem szabad megfeledkeznünk egy rendkívül segítõkész fiatalemberrõl sem aki állampolgárságát tekintve román de magyarhonban tanul és nyelvtudása, magabiztos fellépése révén nélkülözhetetlen tagja volt az expediciónak! Selyem Andris köszönjük!!!

Kisebb-nagyobb változások után összeállt a legénység és a hajólétszám minden együtt volt már csak indulni kellett.
Kaját érdemes vinni, hisz mit tudjuk Románia vendéglátóipari területen még igen érintetlen és az is nagy elõny, hogy nem kell mászkálni a táplálék után, ezzel értékes félórákat spórolhat meg az ember az evezés javára:-)
Nos kaja az kell, de nem árt egy gázfõzõ, s jó ha van komplett camping szerkód mert itt aztán a bivak a divat és nem is érdemes máshogy aludni. De hogy ne vágjak nagyon a dolgok eléibé, az útirány:
Bp-Nagylak-Temesvár-Karánsebes/Caransebes-Herkulesfürdõ/Baile Herculane. Nagylak helyett 1,5 órával rövidebb a Kiszombori határátkelõhelyen keresztül. A térképpel óvatosan kell bánni mert a tervezett utak is rajta vannak de valójában azon a szakaszon nincs is semmiféle út.
Tehát: csak óvatosan a "Tudok egy rövidebb utat" dumával…
A román határon akkor is fél óra a várakozás ha nincs elötted senki. Érdemes Romániában tankolni mert ott olcsóbb a benzin mint Magyarhonban. A pénz dolgában is kiokosodtunk, hisz megtapasztaltuk, hogy itthon nem lehet sehol sem szerezni ROL-t, ezért érdemes vagy EUR-t vagy USD-t vinni és kint váltani. Ne rémüljetek meg mikor milliós tételeket kaptok a helyi fizetõeszközbõl… Viszont meglepetésemre nincs annyira lepusztulva az ország, mint amennyire azt az ember várná.
Mindeddig nekem is fentartásom volt Romániával szemben, de most már a tapasztaltak alapján elszállt minden elõítéletem. Mindenkinek ajánlom aki egy kicsit vonzódik a kihívásokkal teli túrákhoz és infrastruktúra tekintetében nem túl igényes.
Még valami röviden a közlekedésrõl: Érdemes betartani a sebességkorlátozásokat, mert csúfosan megjártuk mi is. Ugyan a 2x-es sebességtúllépés a városban (Én vezettem) csupán 1500 Ft nak megfelelõ ROL, de jobb azt a pénzt sültbirkára költeni.
A rendõrök egyébként hasonlóan rugalmasak, mint hazánkban, de a romániai közúti büntetések elég durvák is lehetnek. Románia egy olyan különleges ország ahol jogszabály szerint, a külföldiek által elkövetett közúti szabálytalanságok miatt kiróható büntetéstételek többszörösei a helyi állampolgárokénak.

1. Nap
Megérkezésünk után rövid alvás sikeredett, mert rettentõ kurjongatással megérkezett a Raft and Roll különítménye, úgyhogy megébredtünk és a kimerítõ éjszakai utazás után értékes tápanyagokat vettünk magunkhoz reggeli formájában. Az éjszakai sátorverés romjainak eltávolítása után kibéreltünk egy jobb sorsra érdemes vityillót, amely a campingban volt ugyan, de pusztán annyit értünk el vele hogy a cuccaink kulcsra voltak zárva. A faházat leirni nem érdemes, legyen elég annyi hogy nem csak a feeling, de házikó állapota is hozzájárult azon elhatározásunkhoz, hogy bivakoljunk a folyóparton, de errõl majd késõbb…
Elindultunk folyónézõbe, sokunk városhoz szokott szeme itta a fenyvesek és sziklák látványát, gyönyörû helyeken vitt az utunk közvetlen a folyó mellett. Ott ahol a folyó és az út párhuzamos futása megszûnik nem is érdemes nézelõdni, mert csak kínkeserves mászással deríthetõ fel a víz és csak fáj az ember szíve a sok technikás rész láttán, amelyet öt méterenként tarkítanak a szifonok..
Végeredményben két részre osztható a folyó, felsõ és alsó szakaszra. Elsõ nap a felsõ szakaszt tettük magunkévá, igen alacsony vízállásnál, de igy is izgalmas volt, mert nagyon jó kis 3-3+-os zúgók vannak, sima és tiszta kifolyó vizekkel, ahol alkalom adtán az ember összeszedheti magát (eszkimó, úszás, stb).
Indulni a Nagyszifon utáni hídtól érdemes, az út mellett van egy jó nagy füves rész a kocsiknak és még egy lejáró is. A beszálló után egy jó kis henger, ahol lehet szörfölni, amig a többi evezõs szarakodik az öltözéssel, beszállásal.
Indulás! Mindenki vizen, OK. A helyiek nem sok evezõst láthattak, mert úgy néztek ránk, mint a marslakókra, sem verbális, sem pedig egyéb jelzéseinkre nem reagáltak, csak néztek ránk és tátották a szájukat….(legalább nem dobáltak kövekkel, mint Ukrajnában a cigányok:-) - szerk) miután elhagytuk a zombikat kezdett vaddá válni a víz és jöttek a mókás kis zúgók…
Itthoni informátorainktól azt hallotuk, hogy jó 4es 5-ös víz van kint, ezért viszonylag nagy hajókkal mentünk (Necky Jive, Necky Blunt, Eskimo Topo, Prijon Copper). Egy mókásabb hajó volt, amivel az Andrew evezett, ez egy Necky Gliss volt. Nem tudhattuk hogy milyen víz lesz fõ a biztonság!!! Mellékesen jegyzem me,g hogy az úriember -Zalka Norbert- aki a Prijon Coppert evezte, azt mondta hogy kimegy a németekhez és pofánrúgja a Prijon bácsit a hajójával együtt mert akkora kaki az egész…A túra egyetlen teszthajója volt a Zelezny MAG amit már az uszodában kipróbáltam, de nekem nem nagyon jött be, túl hosszú és ráadásul keskeny is ,a beülõje kicsi, ellenben szörfözéskor a hullámokba nagyon jól beragad, még akkor sem jön ki, ha az ember igazán akarja.
A folyón senkivel nem találkoztunk, aki rajtunk kívül evezett volna, de ez nem is baj, mert így legalább felfedezõ jellege volt a dolognak. A felsõ szakaszon van egy igéretes hely, ahol én már rinyáltam és nem mentem le, de a többiek beszámolói alapján nincs ott semmi gáz. Úgy gondoltam jobb a békesség, majd ha tudok evezni, akkor.
Az elsõ nap kimeritõ 6(!) órás evezése után már csak a hálózsákomat kívántam. Azért még belefért egy kis hús sütögetés és borozgatás. Köszönet érte Bazsikának meg a joghurtos fokhagymás csirkének.
És most jön a bivak lényege: Végy egy nyugodt folyópartot aminek a szemközti partján 20m-es szikafal van, derékalj+hálózsák igény és komfortfokozat szerint, valamint egy falkányi kurjongató román cigány, akik a legfullosabb mercikbõl bömböltetik a autentikus cigányzenét románul és közben egy irdatlan máglya körül táncolnak mint valami woodoo szertartáson…Nagyon komoly volt…
Jellemzõ a fent említett népekre hogy reggel 8-kor(!) már a birkát pucolták az asszonyok, hogy legyen ebéd a férfiaknak…Aranyos szokás itthon is be kellene vezetni.
Az elsõ nap értékelése: Délelött sok autózás, folyó nézegetés, érdemes a netrõl térképet letölteni a raft.cz-n van.
Evezgetés, a nagy szifon utáni szakaszon kellemes 3-4+-os zúgók.
Friss levegõ, bámulatos hegyek, este Kusturica féle macskajaj a helyiekkel.

2. Nap
Kisebb idõintervallumú evezést terveztünk, mert még haza is kellett érni, valamint a Kazán szorost is meg szerettük volna nézni. Ezért a városi szakaszt választottuk, amely rövidebb és piszkosabb is, mint az elõzõ napi etap volt. A víz lejjebb ment legalább 25 cm-t, de még így is jót kapáloztunk az alsó szakaszon a helyi "zombik" nagy örömére. A beszálló a Camping felett kb 300-m-re van.
Két módszer van a partra való lejutásra az egyik verzió öregnéni+öregbácsi leenged a kertjén keresztül 100ft nak megfelelõ ROL-ért. Vigyázzatok mert vérszemet kapnak és aztán emelik a tarifát, érdemes együt menni! A második verzió pedig amit nagy bánatomra mi választottunk, az a macskalépcsõ, amit az idõ vasfoga meglehetõsen megcsócsált. Képzeljetek el egy vasakból összehegesztett lépcsõ vázat, amirõl lerohadtak a fokok és minden második lépcsõfok helyén egy 1,5m-es lyuk tátong mindehhez hozzátartozik még az is, hogy néhol rozsdás vasak vadásznak a vadiúj neoprénünkre. Nem szabad figyelmen kívûl hagyni hogy a helyiek ezt a lejárót egyben szemétledobónak is használják, ezen oknál fogva az aljában üveszilánkerdõ terül el. A leérkezõket kedves kis sörösüveg nyakak és rozsdás konzervdobozok várják. Amit most írok az komoly legyen nálatok betadin, mert nekem is szétvágta a lábam egy kedves kis szilánk. Utána 1 hétig sántítottam a tetanusztól.
Az alsó, "városi" szakaszon három említére méltó zúgó van, ebbõl csak kettõ járható, az elsõ kb. egy 3m-es esés, lépcsõzetesen a közepén egy ügyes sziklával, ami jól megperdíti az embert, ha nem jól jön ki a lépés (Andrewnak sikerült) de megoldotta a feladatot. Ezen tereptárgy igen alkalmas arra, hogy az aljában az ember egy kicsit játszadozzon ugyanis két henger van a végénél egymás felett egy kicsit eltolva és ráadásul az egész egy kanyar is úgyhogy igen jó hely. Sajnos kép nincs róla.
Ezt követi egy megint csak izgalmas hely, ahol erõs a sodrás, de ha egyszer bemész a hullámba, akkor ott maradsz amíg akarsz, itt is jót kapálóztunk.
Még egy jó hely van a lenti szakaszon, de ez járhatatlan, mert a sziklák robbantottak és tûhegyesek, ha nem szappantartó méretû hajóban evezel, levágott lábakkal, hogy még rövidebb legyél, akkor nem férsz át sehol. Gépészmérnököknek igen figyelemreméltó, mert egy bazi nagy kereket hajt a víz és ez termeli az áramot, ez az akadály egyik fele, a másik a robbantott sziklás hely.
A szakasz vége számunkra közvetlen egy szálloda alatt volt, innen nem is érdemes tovább menni, mert nem nagyon lehet a kibetonozott folyómederbõl kikecmeregni. A szállodát felismeritek arról, hogy szocreál stílusban van építve (full beton) és alatta megy át az út, amin mindenki közlekedik.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Herkulesfürdõ városa egy, már a római korban is igen ismert és közkedvelt fürdõhely volt, nem is voltak restek infrastruktúrát építeni erre, de olyannyira sok a hõforrás a környéken, hogy a legkisebbeknek csak egy kibetonozottt medence fogja fel a vizét a népek nagy örömére. A víz 40 Celsius fok. Néhány található belõlük a folyóparton is, van egy ilyen a camping felett, ott, ahol az üvegszilánkos beszálló van.
A másik ilyen tereptárgy pedig a szocreál szállodás kiszálló elõtt kb1,5km-rel van. Szállodákról, panziókról annyit, hogy az áruk nem igazán horror, de a tapasztalatok alapján, ha az összes kulcs ott lóg a portás mögött és egy kocsi sincs a szálló parkolójában, akkor is teltház van. Nem igazán akarnak szobát adni az idegennek.
Az élelmiszer árak hasonlóak a magyarországihoz, az alkohol igen olcsó.
Hazafelé érdemes útba ejteni a Kazán szorost, ahol a Duna folyik rettentõ sziklafalak tövében, elképesztõ látvány, nézzétek meg a fotókat róla.

Evezték:
Skiboy Team
Vrana Tamás - Eskimo Topo
Selyem Andris - Colorado
Bazsika - Necky Blunt
Szûcs Jani - Necky Jive
Andrew - Necky Gliss.
Kuli Gyuri - Dagger RPM
Zalka Norbert - Prijon Copper.

Raft and Roll Pro Team
Ekés Károly - Necky Jive.
Császár Gyula - Zelezny MAG
Karl Tamás - Raft Colorado
Bott Máté - Necky Blunt

Fontos kiegészítések TZSA tapasztalatai alapján:
Ha folyót az általad meghatározottak alapján bontjuk két részre, a felsõ részen az országút melletti szifont követõ részen két "rázósabb" hely van. Az egyik, pont olyan amit te a városi részre írsz, csak nem lépcsõzetes. (2-2,5 m magas esés a végén egy "ügyes" sziklával. Lehet, hogy épp itt rinyáltál:-). Vízállástól függ a járhatósága, kéz, arc, orrtörés lehetõsége befigyel. Elõtte meg lehet állni, és át lehet emelni. Érdekessége, hogy a jobboldalán egy elég nagy alig látható a vízszint alatti üreg van, amelyet néha szolidan csak néhány gallyból és falevélbõl álló vékony hordalékréteg takar. Remekül bele lehet esni.

Nincs leírva de szintén a város feletti szakaszon van a másik ahol egy kis generátorház (kerék) van. 500-600 méterre a duzzasztott tó vége felett, Herkulesfürdõtõl kb. 10 km-re a folyásiránnyal szemben a Dumbrava Motelnél. Evezés elõtt a Motel elõtt lemászva a folyópartra kis sétával a folyásiránnyal szemben (kb. 100 méter) megtekinthetõ. Itt van egy nagy szifon, amibõl az útról semmi nem látható. Itt robbantottak valószínûleg tavaly. Közepes, vagy ennél nagyobb vízállásnál a vízrõl nem biztos hogy észre lehet venni. Elõtte egy jó kis kataraktos rész van, ahonnan a kevésbé gyakorlottak sokszor borulva érkeznek. Aki a szifonba beszorul azt elég nehéz "idõre" kiszedni. Csonttörés is nagy százalékban valószínûsíthetõ. Elsõ evezésnél mindenképpen ajánlatos elõzetesen megszemlélni!

A Dumbrava Motelnél van a vízmérce is. A vízállás kb. 165-180 cm-ig alacsony, (II-III+), 180-200 közepes, (III helyenként III+ - IV), 200-220 ig nagy, (III++ -IV helyenként IV++-V) (Ez saját becslésem, 1999-óta járunk ide) A vízmércénél széles a folyó. Ezért itt 10 cm emelkedés, fent 40-50 cm, vagy ennél nagyobb vízszint emelkedést is jelent. 220 cm-nél limányok már nem nagyon vannak, de fogós borítós lyukak annál inkább. Idén haltak már meg ezen a felsõ részen. (Selyem András nem mondta?) Volt még egy generátor (kerék) fentebb is, de ezt már oda lapította a parti sziklákhoz a víz. Mellette, illetve kicsit felette egy elég jó csavarodós zúgó van, amit szintén érdemes az elsõ evezés elõtt megszemlélni. (Buszmegálló melletti zöld színû hídtól 200 méterre folyásiránnyal szemben) . Ezeket a generátorokat (kerekeket) tavaly tették be a mederbe, nem lehet tudni, hogy meddig maradnak ott. Normális vízállás általában tavasszal van. Bedõlt fákra mindig számítani kell.
Igazából a Dumbravánál lévõ szifon a legveszélyesebb mert ez járhatatlan hétköznapi evezõsök számára és elég nagy gáz lehet abból ha valaki belecsúszik.

A városi részt idén nem eveztem, de valószínûtlennek tartom, hogy ott generátort (kereket) tettek volna a mederbe vagy robbantottak volna. ( De minden lehetséges) Egy trükkös rész volt a "városi" szakaszon amely a víztározó felöl érkezve város felé az elsõ közúti híd, alatt lévõ zúgó. (valószínûleg ezt abszolválta Andrew) Elõtte kb. 70 méterre egy kis (2-3 m magas) gát is van ami viszont nincs említve. (?)

Az azonosíthatóság érdekében a kiszállóhelyként megjelölt szocreál szálloda neve Hotel Roman.

Egyes hozzáértõk szerint itt van Európa egyik jelentõsebb homoki vipera populációja. Ritkán fordul elõ marás de ügyelni kell arra, hogy napsütéses napokon mire ül vagy hová nyúl az ember. Herkulesfürdõn a kórházban van szérum. Egy kicsire növõ barna színû skorpió faj is elõfordul, de ezek marása nem veszélyes csak kellemetlen. (állítólag)

A leírtak szerintem pontatlanok és olyan benyomást keltenek mintha a Cserna egy gagyi folyó és lazán rá lehetne menni ismeretlenül. Ez így nem Ok, Cserna normál vízállásnál nehezebb folyó mint az Erlauf, Köves Körös, Prut, vagy Soca.
"Hejj"
TZSA

Teljes galéria